3000 milliárd Paks bővítésére |
|
Bár még nem ismeretesek a szerződés részletei, de azt már tudjuk, hogy a tervezett beruházással megduplázódik Paks teljesítménye, és ez kb. 3000 milliárdba fog kerülni.
Azt is tudjuk, hogy jelenleg a hazai teljes névleges beépített villamos erőmű kapacitás 10 ezer megawatt körül van, és ebből Paks 2
ezer megawattot képvisel.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Paks adja a hazai fogyasztás 40-42%-át, miközben az import hányad ma már megközelíti a 30%-ot.
Az erőmű park jelentős része ugyanis meglehetősen lepusztult állapotban van, és ezek a villamos hálózatok nemzetközi összekapcsolása miatt gyakorlatilag versenyképtelenné váltak.
Egy erőmű fajlagos termelési költségét a teljes életciklusra vonatkoztatva kell a megtermelt energiára vetítve számolni.
Az összes ráfordított költség tartalmazza a beruházás költségét, az üzemeltetés költségét, és az erőmű üzemidejének lejárta után a
lebontás és a hátra maradt hulladékok ártalmatlanításának költségét, és ezek összegét kell elosztani az élettartam alatt megtermelt összes
energia mennyiségével.
Ilyen számítás mellett a legolcsóbb a vízenergia és az atomenergia, a legdrágább a szélenergia és a napenergia.
Hasonló számítás végezhető különféle erőmű típusok fajlagos balesetveszélyességére, fajlagos környezetterhelésére, és ökológia lábnyomára is, és ezek vonatkozásában is a vízenergia és a nukleáris
energia nyeri az aranyérmet és az ezüst érmet.
Annak idején 1992-ben felmondtuk a Bős-Nagymaros szerződést, lebontottuk a félig megépült duzzasztóművet, azután 1997-ben Hágában elveszítettük a pert, amelyről a hazai sajtó azóta is azt hazudja, hogy megnyertük.
Közben megakadályoztuk a Dunakilitinél megépült máig üzemképes duzzasztómű és zsiliprendszer üzembe helyezését, amellyel mi szabályozhattuk volna a vízmegosztást, és nem kellene folyton
alkudozni a szlovákokkal.
Kerényi Ödön számításai szerint az ezekből származó veszteség ugyancsak kb. 3000 milliárdba került a magyar adófizetőknek.
Közben Bécs alatt Freudenaunál megépült a nagymarosi vízlépcső és erőmű szinte pontos másolata Natura-2000 természetvédelmi területen, és semmiféle ökológiai kárt nem okozott.
A beruházás 15 év alatt térült meg, és jelenleg kb. 0,01 eruró/kWh (azaz 1 erócent kilówattóránkénti !!!) önköltséggel termeli a villamos energiát.
Nos, ha annak idején a közvélemény lelkes helyeslése mellett kidobtunk 3000 milliárdot azért, hogy megakadályozzuk az olcsó vízenergia
termelést, és ráadásul tönkre tegyük a szigetközi térség vízgazdálkodását és ökológia állapotát, akkor az olcsó és megbízható villamos energia érdekében is érdemes ugyanennyit áldozni.
Dr. Héjjas István
aranydiplomás mérnök
Kapcsolódó írás: http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3450
|
|
Dátum: 2014. January 21. Tuesday, 15:24 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|