Tisztelt Kollégák!
Írtam egy kis értékelést a régi vesszőparipáim, mármint a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartása és az új üzemeltetési feltételek és korlátok biztonsági hatásairól a koronavírus járvány kapcsán hozott erőműves intézkedések tükrében.
Számomra a kép ebben a tükörben is félelmetes, de úgy látom, hogy mások sajnos nem ezt a tükröt használják.
Üdv.: Nagy Tibor
-------------------
Az atomerőmű biztonsága
(a koronavírus járvány kezelésének tükrében)
Az atomerőmű biztonságos üzemeltetéshez szükséges minimális operatív üzemeltetői létszám az üzemeltetési feltételek és korlátok között került meghatározásra. Ez a minimális létszám minden üzemállapotban egyforma, tehát ugyanannyi létszám szükséges névleges teljesítményen üzemelő blokkon, mint leállított blokkon. A minimális alá csökkent létszámot az előírások szerint néhány órán belül pótolni kell.
A koronavírus járvány miatt azonban előfordulhat olyan helyzet, amikor a minimális alá csökkent létszámot nem lehet pótolni, mivel a megfelelő tudással, tapasztalattal és a szükséges vizsgával rendelkező üzemeltető szakemberek száma korlátos.
Ilyen esetre az erőmű kiadott egy intézkedési tervet, amely szerint a szükséges minimum alá csökkent operatív üzemeltetői létszám esetén egy, kettő, három, vagy akár mind a négy blokkot le kell állítani. A minimális létszám persze az előírások szerint leállított blokkokon is szükséges lenne, a blokkok leállítását tehát ilyen esetben nyilván azért írták elő, mert a leállított blokkon a nukleáris kockázat kisebb,mint az üzemelőn. Ez az intézkedési tervtehát a biztonság elsődlegességének figyelembe vételével készült, vagyis a blokk, vagy blokkok leállítása mindenképpen jó és biztonságos döntés!
Ennek az egyébként jó és biztonságos döntésnek a tükrében azonban felmerül a kérdés, hogy az elmúlt időszakban, a meghosszabbított üzemidőben bevezetett, a tervezési alapoktól eltérőnéhányüzemeltetési előírás változtatásnak milyen hatása lehet a biztonságra? Ilyen változtatások például az új üzemeltetési feltételek és korlátok, valamint a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartása.
A személyzetnek a normál üzemviteli tevékenységek mellett van olyan kötelezettsége is, hogy az elmaradt automatikus működéseket (pl. az elmaradt biztonsági rendszeri és védelmi működéseket) kézi beavatkozással pótolnia kell. A meghibásodott, vagy karbantartás miatt szétszerelt berendezéseket azonban szükség esetén a személyzet sem tudná üzemeltetni.
A biztonsági és védelmi rendszerek feladata pedig az, hogy bizonyos üzemi állapotok, vagy beavatkozási szintek elérésekor automatikusan működésbe lépjenek és megakadályozzák a biztonsági határértékek elérését. Tehát tulajdonképpen mintegy fedő védelemként szolgálnak a személyzet elmaradt, vagy hibás tevékenységei következményeinek enyhítésére is.
Az automatikus védelmi és biztonsági rendszerek tehát legalább annyira fontosak, vagy még fontosabbak a nukleáris biztonság biztosítása szempontjából, mint a személyzet tevékenységei. Ad abszurdum a teljes mértékben üzemképes biztonsági és védelmi rendszerek a blokk paramétereit személyzet nélkül is tudnák a biztonsági határértékeken belül tartani, míg ugyanezt hiányos biztonsági rendszerekkel még a teljes létszámú személyzet sem tudná megtenni.
Ha tehát hiányos személyzet esetén a blokkok leállítását írják elő az intézkedési tervben (nyilván azért, mert leállított blokkon kisebb a nukleáris kockázat), akkor hiányos biztonsági rendszerek esetén még inkább indokolt lenne a blokk leállítása.Az üzemidő hosszabbítás során bevezetett változtatás alapján viszont az esetek nagy részében akár 360 óráig (15 napig) is megengedett a blokk üzemeltetése hiányos biztonsági rendszerrel!
Ennek a változtatásnak az indoklásában többek között az szerepel, hogy azért engedélyezhető hosszabb ideig a hiányos biztonsági rendszerekkel történő üzemeltetés, mert a blokk leállítása többlet kockázattal ját, ezért célszerű hosszabb időt hagyni az üzem közben történő javításra. Akkor meg miért kell haladéktalanul leállítani a blokkot hiányos személyzet esetén? A blokk tervszerű leállítása során a személyzetre feltétlenül szükség van, mivel a leállítás valamennyi műveletét a személyzet végzi. A tartalékban lévő biztonsági rendszerekre, illetve berendezésekre pedig csak akkor lenne szükség, ha leállítás közben a biztonsági rendszerek működését igénylő esemény következne be. Ennek valószínűsége pedig a leállított állapothoz közeledve egyre kisebb, mivel egyre kevesebb biztonsági funkciót kell ellátni.
Ha tehát hiányos személyzet esetén nem tartanak a leállítás többlet kockázatától, akkor hiányos biztonsági rendszer esetén még kevésbé kellene. Vissza kell tehát állítani az üzemidő hosszabbítás előtti eredeti tervek szerinti előírásokat, miszerint a blokkot hiányos biztonsági rendszer esetén 24 óra eltelte után le kell állítani!
A személyzet, valamint a biztonsági és védelmi rendszerek nukleáris biztonságra gyakorolt hatásának fenti összevetése alapján pedig haladéktalanul meg kell szüntetni a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartását is, ami üzem közben egy-egy biztonsági rendszer 10 napos kikapcsolásával jár. A tervezett 30 éves üzemidő alatt a tervezési alapok szerint üzemelő blokkon nem volt engedélyezett üzemképes biztonsági rendszer kikapcsolása percekre sem.
A biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának indoklásában többek közöttaz szerepel, hogy az összességében kisebb kockázattal jár, mintha a karbantartást leállított blokkon végeznék (ahogyan az az eredeti műszaki tervekben szerepel!).
Ennek kapcsán többek között felmerülhet az a kérdés is, hogy a tervezett 30 éves üzemidő alatt a leállított blokkokon végzett biztonsági rendszer karbantartások többlet kockázatot jelentettek? Ilyen szarvas hibát a tervezők nem követhettek el, vagy ha elkövettek, akkor hogyan merik rájuk bízni Paks-2 biztonságát?
Nekem meggyőződésem, hogy az eredeti tervezési alapok jók és a nukleáris kockázatot a jelenlegi üzemeltetők növelik azáltal, hogy a termelés érdekében a biztonsági kultúra egyik fontos elemét a konzervatív döntéshozatalt figyelmen kívül hagyva és a tervezési alapoktól eltérve üzemeltetik a blokkokat.
Úgy gondolom, hogy az erőművet tervező és létesítő orosz félnek nyomon kellene követni a blokkok életútját a tervezett üzemidőn túl is. A tervezési alapoktól eltérő változtatások miattpedig kifogást kellene emelniük, mivel azok az általuk gyártott és fémjelzett termékek, vagyis az atomerőművi blokkjaik jó hírét veszélyeztetik, ráadásul a nukleáris biztonság tekintetében. A tervezési alapoktól eltérő, kockázat növelő változtatásokkal összefüggésbe hozható események pedig jelentősen ronthatjákaz esélyét az általuk tervezett blokkok további megrendeléseinek és veszélyeztetik az egész atomenergetika ügyét is.
dr. Nagy Tibor
Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Szept 10, 2020 9:50 am), összesen 1 alkalommal
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Csüt Szept 10, 2020 9:29 am
Tisztelt Címzettek!
Nem tartom magam a nukleáris energetika, vagy éppen a VVER440 / V213 blokkok szakértőjének. Az atomerőművet éppen 10 éve hagytam ott, de nem Dr. Nagy Tibor írásában foglaltak miatt.
A tárgyra térve:
Nem tartom helyesnek párhuzamot vonni (csúsztatni?) a pandémiás humán erőforrás helyzet és a biztonsági rendszerek üzem közben karbantartásából adódó biztonsági kockázatok között.
Ha a személyzet (itt különösen a vezénylői pozíciókra gondolok) karanténba kerül az egy azonnali esemény és túlórák láncolatát indítja el. Könnyen belátható, hogy adott hiány felett már nem biztosítható a pihenőidő minimuma sem és a fáradt emberek jelentik a kockázatot. A leállított blokkon is ugyanannyi vizsgázott személy szükséges, de ha elfogytak az emberek még mindig jobb egy lehűtött blokkot „távkezelni” mint teljesítményen üzemelni. Erre sem terjednek ki a sokat idézett eredeti orosz tervezési alapok. Nem is beszélve arról, hogy Paksot eredetileg két biztonsági rendszerre tervezték.
Az üzemidő hosszabbítás eljárásában a tervezési alapokat is felülvizsgálták, majd a felülvizsgált tervezési alapokra igazolták a blokkok biztonságát és nem az 1980-as évek követelmény szintjén. Lehet vitatni a PSA elemzések jóságát vagy használhatóságát (ezekkel igazolták a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának hatását a zónaolvadás valószínűségi mutatójára). Ha viszont a PSA nem lenne alkalmas eszköz a meghosszabbított üzemidejű működés egyik alappillérét kidobhatnánk. Nyilván nem ez a helyzet. Az üzem közbeni karbantartásnak vannak előfeltételei, és követelményei. Az eddig eltelt kb. 139 reaktorév alatti események sem igazolják az aggodalmakat.
Az új blokkok tervezési alapjai követték a világ eseményeit, amely a régi erőmű a biztonságnövelő intézkedések keretében tett meg, de tudvalévő, hogy mindenben nem lehet egy meglévő létesítményt modernizálni. A nemzetközi gyakorlat is különbséget tesz már régebben üzemelő és új létesítések biztonsági követelményei között.
Nem engedném egymás ellen a determinisztikus és valószínűség alapú biztonsági elemzéseket sem, mivel mind a kettőnek meg van a maga helye és szerepe egy nukleáris létesítmény biztonságosságának megítélésében.
Összefoglalva: értem Tibor aggodalmait, de nem értek egyet a két folyamat párhuzamba állításával és az időzítéssel sem.
Üdvözlettel:
Kovács András
Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Szept 10, 2020 9:32 am), összesen 1 alkalommal
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Csüt Szept 10, 2020 9:29 am
Energetikus írta:
Tibor nagyon logikusan felépített cikket írt. Mivel a tényleges ismereteim hiányosak, ezt csak neked írom.
Emlékeim szerint az atomerőmű létesítésekor a védelmekkel kapcsolatban volt hasonló dilemma. A primer köri védelmek, ha jól emlékszem, 5-ből 3 logika alapján működtek. (Még csodálkoztunk is az 5-ön, de akkor - így magyarázták - a tervezők csak az orosz "piacon" elérhető irányítástechnikai elemekből dolgozhattak - amelyet akkor "kilóra mértek" (Rubel/kg áron számolták el), ezért az orosz gyártók fejlesztéseinek sem volt komoly hajtóereje.) Be volt tervezve, hogy meghibásodhatnak. Tehát ha egy kör meghibásodott, a logika átment 4-ből 2-be, ha még egy, akkor 3-ból 1-be. Arra nem emlékszem, talán akkor másodlagos kérdés volt, hogy a hibásakat lehet-e üzem közben javítani vagy sem, vagy mikor kell a blokkot emiatt leállítani.
Azóta volt "magyarítás", több irányítástechnikai rekonstrukció, nem tudom, most hogy van. Egy Paks II-ről szóló előadásban azt hallottam, hogy ott a biztonsági logikában 6 kör szerepel - ha jól értettem.
A védelmek által működtetni kívánt biztonsági beavatkozó-végrehajtó szervek, berendezések üzem közbeni javításához nem tudok hozzászólni, nem ismerem a redundanciákat. Egyetértek Tiborral, hogy ezek meghibásodása az üzemre veszélyt jelenthet, s a tervezőtől, szállítótól állásfoglalást kellene kérni, hogy lehet-e ilyen hibák mellett üzemelni, mennyi ideig, stb.. S mivel a védelmi beavatkozások több szintűek - ha egy típusú beavatkozás nem állítja le a blokkot, van másik - a kérdés is összetett.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Szept 15, 2020 2:51 pm
Tisztelt Kollégák!
A mellékelt anyagban reagáltam az előző írásomhoz érkezett megjegyzésekre, amelyeket ezúton is szeretnék megköszönni.
Üdv.: Nagy Tibor
Tisztelt Kollégák!
Köszönöm, hogy vettétek a fáradtságot, elolvastátok és észrevételeket fűztetek az atomerőmű biztonságával kapcsolatos írásomhoz. Ezt teszem most én is és az alábbiakban reagálok a megjegyzésekre.
András azt írja, hogy 10 éve nem az én írásomban foglaltak miatt hagyta ott az erőművet. Ez természetesen igaz, mivel 10 évvel ezelőtt még nem vezették be az írásomban szereplő és kifogásolt üzemeltetési módokat. Vagyis a biztonsági rendszereket még leállított blokkok mellett tartották karban és meghibásodott biztonsági rendszerekkel, berendezésekkel csak 24 órán át volt szabad üzemeltetni a blokkokat.
Az írja, hogy az üzem közbeni karbantartással kapcsolatos aggodalmakat a kb. 139 reaktorév alatti események nem igazolják. Ez is igaz, de üzem közbeni karbantartást a 139 reaktorévbőlaz első kb. 120 reaktorév alatt csak termelő berendezéseknél alkalmazták, a biztonsági rendszereknél a tervezett 30 év után, a meghosszabbított üzemidőben vezették be. Erre pedig az „aggodalmakat nem igazolják” helyett inkább az „eddig megúsztuk” lenne helyesebb kifejezés.
Nem tudom, hogy a pandémiás humán erőforrás helyzet és a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásából adódó biztonsági kockázatok között miért nem szerencsés párhuzamot vonni (a csúsztatást nem tudom, hogy mire értetted?), mindkettő a nukleáris biztonságot érinti és vannak közös aspektusaik. Minden esetre a járvány kezelése kapcsán kiadott intézkedési tervet én jónak és biztonságosnak minősítettem.
Hogy Paks-1 blokkjait eredetileg két biztonsági rendszerrel tervezték, arról nincs tudomásom, de hogy végül mégis hárommal készültek el, annak nyilván nyomós okai vannak. Hogy miért van szükség a három biztonsági rendszerre, azt az eredeti műszaki terv tételesen tartalmazza és ez válasz „Energetikusnak” is a redundanciákkal kapcsolatos megjegyzésére.
A tervezők azzal számoltak, hogy a biztonsági rendszerek működését igénylő üzemzavarok esetén egy biztonsági rendszer rejtett hiba miatt nem lép működésbe (egyszeres hibatűrés). Egy másik biztonsági rendszer üzemzavari zóna hűtő közege pedig a legnagyobb tervezési üzemzavarnak számító nagyátmérőjű primerköri cső törésén keresztül a helyiség padlójára folyik, vagyis elveszik az üzemanyag hűtése szempontjából.Ilyen esetben a harmadik biztonsági rendszer feladata az alapvető biztonsági funkciók ellátása. Egyébként mindhárom biztonsági rendszer üzemzavari zóna hűtő rendszerei(a nagy és kisnyomásúak is) egy-egy nagyátmérőjű primerköri csővezetékbe kötnek bele és azon keresztül jutnak a reaktorba az üzemanyagot hűteni, tehát ilyen csővezeték törésének valószínűsége nem elhanyagolható.
A valószínűség alapú értékelések területére átcsúszva (amivel még külön is fogok foglalkozni) az egyszeres hiba valószínűsége az általános üzemeltetési tapasztalatok és a vonatkozó szakirodalom alapján öreg berendezések esetén, beleértve a biztonsági berendezéseket is valószínűleg nagyobb, mint a tervezett üzemidőben, főleg annak az elején volt.
Annak valószínűsége, hogy a tervezési üzemzavar során a csőtörés olyan helyen következik be, hogy elveszítjükegy biztonsági rendszer üzemzavari zóna hűtő közegét valószínűleg nem függ a berendezések korától, a tervezési üzemzavar bekövetkezésének (például a csőtöréseknek) azonban öreg berendezések esetén szintén nagyobb a valószínűsége.
Összességében tehát két üzemzavari zóna hűtő egység elvesztésének valószínűsége öreg biztonsági berendezések esetén növekszik, a tervezési üzemzavarok bekövetkezésének valószínűsége öreg berendezések esetén szintén növekszik, amik még inkább indokolnák a harmadik biztonsági rendszer üzemképességét. Üzemképes biztonsági rendszer hiányában ugyanis az elégtelen hűtés miatt az üzemanyag károsodhat. És sajnos éppen ide vezethetnek a biztonsági rendszerek karbantartásra történő 10-10 napos kikapcsolása, valamint a meghibásodott biztonsági rendszerek esetleg 15 napos üzem közbeni javítása során bekövetkezett üzemzavarok. Ezek időbeni előfordulásának aránya pedig a teljes üzemidőhöz képest messze nem elhanyagolható, ráadásul az öregedő biztonsági berendezések meghibásodási valószínűségének növekedése miatt egyre növekszik.
A valószínűség alapú elemzésekre visszatérve, véleményem szerint a nukleáris biztonságot érintő döntéseknél azokat igen óvatosan kellene alkalmazni. Az, hogy ezekkel igazolták a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának hatását a zónaolvadás valószínűségi mutatójáravéleményem szerint nagy hiba volt. Amit ugyanis kihoztak eredményül, hogy az üzem közbeni karbantartás kisebb kockázattal jár, mintha azt leállított blokkon végeznék egyszerűen nonszensz. Ami ugyanis ellentétes a józan ésszel és logikával az nem lehet igaz.
Üzemelő blokkon a biztonsági rendszereknek szükség esetén gyakorlatilag valamennyi biztonsági funkciót el kell látni, leállított, lehűtött blokkon pedig csak a töredékét, mivel a biztonsági funkciók nagy része a leállás során biztosításra kerül. Üzemelő blokkon tehát lényegesen nagyobb szükség van a biztonsági rendszerek üzemképességére, mint leállított blokkon, ami az öregedő berendezések esetén fokozott mértékben igaz.
A fentieket támasztja az NBSZ azon előírása is, miszerint „a biztonsági funkcióknak a reaktor biztonságos leállított állapotba viteléhez szükséges mértékben kell rendelkezésre állni”. Vagyis üzemelő blokkon a leginkább és biztonságos leállított állapotban pedig a legkevésbé.
„A biztonság mindig bizonytalan” alapelvre épül a Dr. Nagy Tibor elemzésével kapcsolatos mikró véleményem, hiszen e téma rendkívül összetett.
Üdvözlettel,
PE.
A biztonság mindenkor bizonytalan, ezért csak a biztonság növelése irányában szabad lépni.
Dr. Nagy Tibor „Az atomerőmű biztonsága” címmel aktuális elemzést készített a Paksi Atomerőmű nukleáris biztonságával összefüggő újabb intézkedésekkel kapcsolatban (2020.07.0. Kifogásolja, hogy egyes intézkedések következtében csökken a biztonság szintje.
A hozzászólásokra reflektálva (2020.09.13) összefoglalja elemzése lényegét, amellyel teljes mértékben egyetértek:
„A valószínűség alapú elemzésekre visszatérve, véleményem szerint a nukleáris biztonságot érintő döntéseknél azokat igen óvatosan kellene alkalmazni. Az, hogy ezekkel igazolták a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának hatását a zónaolvadás valószínűségi mutatójára, véleményem szerint nagy hiba volt. Amit ugyanis kihoztak eredményül, hogy az üzem közbeni karbantartás kisebb kockázattal jár, mintha azt leállított blokkon végeznék, egyszerűen nonszensz. Ami ugyanis ellentétes a józan ésszel és logikával, az nem lehet igaz.”
Az atomerőművi biztonsági rendszerek redundanciával épülnek. E területen jelentős történelmi fejlődés következett be, éppen a biztonság növelése érdekében. Eleinte két redundáns rendszerrel, majd hárommal, ill. végül négy rendszerrel valósulnak meg az atomerőművi blokkok. A Paksi Atomerőmű blokkjai 3-3 redundáns rendszerrel épültek. Ez eleve azt jelenti, hogy ezeknél a blokkoknál semmiféle engedmény nem tehető a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban, mert az a nemzetközileg elfogadott normákkal szembe megy. Tehát tervszerű karbantartást végezni üzemelő blokk mellett egyszerűen tilos. Üzem közbeni javítást is csak az előírások szigorú betartása mellett lehet végezni.
Az engedmények irányában semmiképpen sem lehet indok a karbantartási idő csökkentése, vagy e termelés szándékolt növelése. A biztonság garantálása messze felülmúlja a gazdasági szempontokat.
Nagy bátorságra és önhittségre vall, ha az üzemeltetők felülbírálják a tervezési előírásokat, különösképpen, ha azokat valószínűség alapú elemzésekkel igazolják.
PE. 2020. 09. 16.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szerd Szept 16, 2020 4:52 pm
Németh Gábor miniszteri biztosi kinevezése itt jelent meg az RZK honlapján.
Elnézést kérek, egy apró módosítás Ernő írásához. Az előző anyagom, amihez a hozzászólások jöttek nem 07.08-án, hanem 09.08-án jelent meg a honlapon.
Üdv.: Nagy Tibor
A Juhos L. kérésére készült.
Üdv. PE.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Csüt Szept 17, 2020 7:43 pm
Mikes Éva úrhölgy
kormánybiztos
Tisztelt Kormánybiztos úrhölgy!
A reális zöldek képviseletében sok sikert kívánok Dél – Dunántúl jóléte érdekében való munkálkodásához.
Hazánk biztonságos villamos energiával ellátásáért a régió egyik meghatározó városa Paks.
A reális zöldeket aggodalommal vannak teli, a jövőt illetően a működő négy üzemelő és a bővítés blokkjait illetően egyaránt.
Az RZK szerint a Paksi beruház kormányzati és állami cég vezetői nem a dolgukat teszik, hanem időhúzást folytatnak kiemelkedő jövedelmük minél további megtartása és a politikai elvárásnak való megfelelésük érdekében.
Pakson a FIDESZ tagja körön kívüli!
A blokkok biztonságát illetően Kormánybiztos úrhölgy kedves figyelmébe a reális zöldek honlapján közzé tett összeállítást:
A reális zöldek szerint a blokkok hűtése nem szakmai, hanem a politika elvárása szerint formálódik.
Kormánybiztos úrhölgy kedves figyelmébe ajánlom dr. Nagy István miniszter úrral váltott üzenetemet. Hozzá teszem a Miniszter úr szándéka tisztességes, de a politika paksi csinálói a túlélésre játszanak.
Köszönöm a véleményét .
Barátsággal : Nagy István
Az iPhone-omról küldve
Bocsásson meg Miniszter úr, hogy az öntözés kérdéskörében másodszor is alkalmatlankodom, másodszor és utoljára.
Mindenekelőtt arra kérem Miniszter urat, legyen szíves levelemet egészen átolvasni, mert az igen fontos nemcsak a reális zöldekre nézve, hanem talán a hazára nézve is. Iparkodom, hogy minél rövidebb legyek.
A paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználná öntözésre az agrárminiszter
A Reális Zöldek támogatják Nagy István miniszter úr felvetését. A Paksi Atomerőmű névlegesen kereken 380.000 m3 vizet emel ki a Dunából óránként, s ezt 10-12 oC-al melegebben vissza is engedi. Paks II megépítésével ez a mennyiség megduplázódik.
Van tehát egy legalább 70 évig, a Duna mindenkori szintjénél magasabban rendelkezésre álló hatalmas vízáram, amelynek egy része hasznosításra vár. Legkézenfekvőbb az öntözésre, vízvisszatartásra történő felhasználás a Duna mindkét partja közelében. Közismerten kritikus terület a Homokhátság. Egy korábbi terv szerint pl. Homokhátság - Dél vízpótlása a Duna-völgyi Főcsatornába juttatandó 18.000 m3/óra vízmennyiséggel megoldható.
Ugyanakkor ma a meleg hűtővízzel 100 PJ/év hőárammal melegítjük a Dunát. Érzékeltetésül: ez kereken 10 %-a Magyarország éves primerenergia igényének, illetve négyszerese a távfűtésben értékesített hőenergiának. Amikor napirendre került Szekszárd távfűtésének az atomerőműből történő kiszolgálása, készült egy alternatív megoldást elemző rövid vizsgálat, amely a hűtővíz hőenergiáját hőforrásul használva hőszivattyúk segítségével oldaná meg a feladatot. A cikk megjelent a Magyar Energetika 2018. 5-6. összevont számában ( http://magyarenergetika.hu/wp-content/uploads/me/ME_2018-6.pdf) a 16. oldaltól kezdődően. A lényeg: a megoldás energetikailag kedvező, gazdaságilag azonban csak a létesítési költségeket megosztó kapcsolt megoldások alkalmazásával (ezekre a cikk is ad példákat) rentábilis.
Végül minden olyan meleg hűtővízáram, amely nem a jelenlegi bevezetési ponton jut vissza a Dunába, extrém vízjárási és vízhőmérsékleti viszonyok mellett csökkenti az atomerőmű kényszer-visszaterhelését a Dunára megengedett melegedési korlátok betartása érdekében. Megjegyezhető, hogy Paks II terveiben emiatt drága kényszer-hűtőket szerepeltetnek.
A Reális Zöldek szerint a meleg hűtővíz hasznosításának elemzésénél az agrárium és a vízügy mellett az energetikáért valamint a térségek fejlesztéséért felelős szakemberek együttműködése hozhat csak gazdaságilag és környezetvédelmileg is megnyugtató eredményt.
Budapest, 2020. szeptember 5.
Tisztelő polgártársa: Juhos László, reális zöldek elnöke, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök
A Reális Zöldek és a Paksi Energetikai Kerekasztal reális veszélyét látja annak, hogy Paksot 2x1200 MW teljesítménnyel bővítjük, miközben 1000 MW teljesítményt eltemetünk.
Hozzá teszem saját véleményemet: „Folyik a nukleáris alap lenyúlása”
A hasonló folyamat figyelhető meg az „Ős Dráva program” keretében is.
Az Ős Dráva program 2020-ban zárul a 25 milliárd központi forrásból a térség vízügyi és gazdasági helyzete nem javul.
Budapest, 2020. szeptember 9.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Szept 22, 2020 7:51 pm
Németh Gábor úr
miniszteri biztos
Tisztelt Biztos úr!
Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése élénken foglalkoztatja a közvéleményt.
A nukleáris alapon történő villamos energiatermelés eltér minden más energiahordozóból villamos energiát termelő erőműtől.
Az atomerőmű biztonságos üzemeltetése nemcsak a üzem belső ügye, hanem ügye a Reális Zöldek civil szervezetnek is.
A reális zöldek véleménye szerint az atomerőmű üzemeltetői nemcsak a főhatósággal, hanem a lakossággal szemben is fokozott fellelőséggel viseltetnek.
A reális zöldek véleménye szerint a Paksi Atomerőmű szervezeti felépítése nem alkalmas a biztonságos üzemeltetés szempontjainak érvényesülésére.
Biztos úr kedves figyelmébe ajánlom a „Reális Zöld Valóság” című internetes sajtótermék PÁRBESZÉD rovatában közzé tett írásokat.
A „Reális Zöld Valóság” című internetes újság a MÉDIATANÁCS által nyilvántartásba vett sajtótermék.
Az írás szerzői nem tagjai a reális zöldek civil szervezetnek.
Javaslom Biztos úrnak, hogy hallgassa meg Biztos úr az írás szerzőit.
A „PÁRBESZÉD” –hez szükséges helyszínt, a vírusra való előírások biztosításának a betartásával a reális zöldek megoldják.
Ha javaslatom elnyert Biztos úr tetszését kérem, hogy jelezze.
Budapest, 2020. szeptember 18.
Tisztelettel: Juhos László, elnök
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Szept 22, 2020 7:58 pm
Új biztonsági rendszer atomerőművekbe!
Dr. Petz Ernő vezérigazgatóvá történt kinevezésére (1991. december) és a PA Rt. megalakulásával (1992. január 1.) egy időben elkezdődött az erőműben a szervezeti átalakítás.
Petz, felismerte a szervezeti átalakítás fontosságát, ugyanis a TRÖSZT központból a szakértelem likvidálásra került.
A reális zöldek szerint napjainkban az atomerőmű biztonságát az erőmű vezetése veszélyezteti.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Szept 22, 2020 8:03 pm
Legutóbb realzoldek szerkesztette (Pént Jan 29, 2021 7:31 pm), összesen 1 alkalommal
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Okt 26, 2020 6:54 pm
A PAKSI ATOMERŐMŰ BIZTONSÁGA, A 2003. ÁPRILISI SÚLYOS ÜZEMZAVAR KOCKÁZATA
Dr Csom Gyula
professor emeritus
BME Nukleáris Technikai Intézet
Fichtinger Gyula úr
főigazgató
Országos Atomenergia Hivatal
Tisztelt Főigazgató úr!
Emlékeztetem Főigazgató urat, hogy az Index és az általa hivatkozott Direkt36 cikkeivel Paks-2 földmunkáinak megkezdése kapcsán Főigazgató kérdésemre nem adott választ.
A cikkekben röviden az szerepel, hogy megkezdik Paks-2 földmunkáit a létesítési engedély kiadása előtt, a munkákért az OAH nem vállal felelősséget, de ezt a felelősség vállalást Paks-2 megteszi és mindezekre kormányrendelet módosítás ad lehetőséget.
A hírek valóság tartalmának teljes ismerete nélkül az eset legalább két aspektusból vizsgálható és értékelhető.
Az egyik a pénzügyi, gazdasági kockázat kérdése. Amennyiben ugyanis a végleges létesítési engedély szerint az előre kiásott alapgödör nem megfelelő, vagy nem megfelelő helyen lesz, ad abszurdum a bővítés nem kapja meg a létesítési engedély (ami persze csak elvi lehetőség) akkor a korrekció akár jelentős többlet kiadásokkal is járhat.
Az OAH a finanszírozás kérdéseiben természetes módon nem vállal felelősséget. Paks-1 és Paks-2 blokkjainak párhuzamos üzeme esetén a Duna víz hőfok korlát tarthatósága kapcsán is kijelentette, hogy az nem nukleáris biztonsági, hanem környezetvédelmi és termelés biztonsági kérdés, tehát nem tartozik a felelősségi körébe. Annak pedig igazából semmi jelentősége nincs, hogy Paks-2 vállalja a felelősséget az előre kiásott alapgödör kapcsán, az esetleges károkat ugyanis nyilván nem ők fogják megtéríteni, hanem az adófizetők.
A másik aspektusa a dolognak a nukleáris biztonság kérdése. Az szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az előre kiásott alapgödörnek Paks-2 nukleáris biztonságára nem lenne hatása. A tervezett alapgödörhöz igen közel ott üzemelnek viszont Paks-1 blokkjai. A kiásott alapgödör ezeknek (főleg a 4. blokknak) a megcsúszását eredményezheti, ami igen komoly nukleáris biztonsági kérdés, emiatt tehát a földmunkák megkezdéséhez az OAH jóváhagyása feltétlenül szükséges.
A Paks-2-vel kapcsolatos nyilatkozatok szerint a tervezés során számoltak az üzemelő blokkok megcsúszásának a kockázatával és annak csökkentése érdekében résfalazásos technológiát dolgoztak ki. Azt azonban, hogy ez a technológia megfelelő, illetve elegendő-e az üzemelő Paks-1-es blokkok védelméhez, azt feltétlenül a nukleáris hatóságnak kell vizsgálni és engedélyezni, ebben a kérdésben Paks-2 nem vállalhat felelősséget.
Bízom benne, hogy ennek a kérdésnek az OAH által történő vizsgálata és engedélyezése előtt a földmunkákat nem fogják elkezdeni, az ebből eredő problémák ugyanis megpecsételhetik Paks-1 mellett Paks-2 sorsát és ezekkel együtt a magyar villamos-energia rendszer sorsát is.
A cikkekben említett kormányrendelet módosításhoz pedig annak valóság tartalmától függetlenül csak annyit, hogy nukleáris biztonságot érintő kérdésekben, a nukleáris hatóság támogató szakmai állásfoglalása nélkül nem szabad rendeleteket, vagy törvényeket alkotni. Ezek már most is, a létesítés előre haladásával, pedig egyre nagyobb nukleáris kockázatokat eredményezhetnek, amiket a régió, sőt az egész ország érdekében feltétlenül el kell kerülni.
Várom Főigazgató úr megtisztelő válaszát, amelyet előre is köszönök.
Budapest, 2020. június 15.
Tisztelettel: Juhos László, elnök, főszerkesztő
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Okt 26, 2020 6:55 pm
Fichtinger Gyula
főigazgató
Országos Atomenergia Hivatal
Tárgy: Beadvány
Tisztelt Főigazgató úr
A Reális Zöldek Klub és szakmai szakértői úgy ítélik meg, hogy a Paksi Atomerőműben a nukleáris biztonság iránti elkötelezettség romlik, ami több tényezőre vezethető vissza. A 2012-ben, az 1. blokk 30 éves üzemidejének lejárta alkalmából, az un. szenior csoport által összeállított – az atomerőmű biztonsági kultúrájával kapcsolatos – értékelés sok mindent a felszínre hozott. Úgy látjuk, azóta romlott a helyzet. Súlyos hibának ítéljük meg, hogy a rendszerváltás óta minden kormányváltás után szabályosan lekaszálták a vezetést, szakmailag teljesen felkészületlen vezetőket kinevezve. Ennek sokoldalú hátrányait nehéz kiheverni. Egy atomerőműben ez tragikus hiba! Hogyan érvényesülhet ebben az esetben a vezetői példamutatás?
A Klub és szakértői szerint a Paksi Erőmű bővítése rendkívül fontos az ország villamosenergia-ellátása szempontjából (igaz, hogy nem elégséges). Az EU próbált keresztbe tenni, az ellenzék meg állandóan riogat a költségek növekedésével, a határidők csúszásával, stb. De nem ezek jelentik az igazi veszélyt. A bővítési projektet az veszélyezteti legjobban, ha a létesítés alatt a Paksi Atomerőműben egy nagyobb üzemzavar vagy a hétfokozatú nukleáris eseményskála szerint, akár csak egy alacsonyabb fokozatú baleset bekövetkezik. Mint ahogy bekövetkezett 2003. április hóban. Egyértelműen kimutatható volt a biztonsági kultúra lazulása. Ezzel kapcsolatos rövid független értékelés a www.Energiaakademia.lapunk.hu/újraolvasás alatt megtalálható (Paksi szindróma).
Javasolom, hogy tegyünk annak érdekében, hogy a Kormány kövesse a Kínai Népköztársaság példáját, hogy a biztonsági kultúra ismét helyreálljon a Paksi Atomerőműben. Az MVM-nél, mint közvetlen tulajdonosnál pedig teremtődjenek meg azok a szakmai feltételek, amelyek elengedhetetlenek a felelős ellenőrzés gyakorlásához.
Csatoltan küldöm Lux Iván úrnak az OAH főigazgató helyettesének „NAÜ IRRS felülvizsgálat Kínában” az OAH Hírlevelének 2010. 3. számának mellékletében közzé tett tájékoztatóját.
Budapest, 2019. július 9.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, Paksi Energetikai Kerekasztal Szóvivője
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
. Kifogásolja, hogy egyes intézkedések következtében csökken a biztonság szintje.
