Évfordulók 0 A TÁVKÖZLÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VILÁGNAPJA május 17-e .
Mire jó a távközlés? Hogy a kormány bevezethesse a távközlési adót!
Manapság minden információ eladható! Egy vásárlói lista többet ér, mint a maga az árú.
Az informatika révén a modern társadalmak könnyen sebezhető váltak.
Mi ér többet a televízió vagy az internet?
A televízió inkább a diktatúrák eszköze. Magyarországon ugyan nincs diktatúra, csupán tekintélyelvű a demokrácia.
Amit a televíziók sugároznak, azzal sokakat félrevezetnek. A televíziók vonatkozásában kommunikáció egyirányú a nép nem beszélhet vissza.
A médiacápák agymosást hajtanak végre a magyar népen. Albert Camus mondta: Egy ország annyit ér, amennyit a sajtója.
Évforduló naptár
Az atomenergetika innovációs élmezőnyében a Roszatom
A világ első tíz innovációs társasága közé került a nukleáris iparban a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern.
Az üzleti világ számára elemzéseket készítő társaság, a Thomson Reuters rangsora szerint a nukleáris szintézis és hasadás területén vezető szerepet játszó szervezetek többsége (a húszból 15) Ázsiában működik. A legaktívabb ország Kína, amelyből az atomipar innovációs rangsorába beválasztott társaságok 35 százaléka származik. A második helyen – 25 százalékos részesedéssel – Japán áll.
A nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kapcsolatban gyakran felmerül a „nukleáris kockázat”, mint kritikus tényező, hiszen az atomenergia társadalmi megítélése szempontjából leginkább a súlyos nukleáris balesetektől való belső félelem dominál.
Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy kockázata mindennek van, kockázatözönben élünk, így a gépjárművekkel való közlekedés, a sport, az építkezések, de az otthonunk is számos kockázatot rejthet magában. Ezekkel a kockázatokkal együtt kell tudni élni, hiszen szorosan a mindennapi életünkhöz tartoznak.
Nagy-Britannia kis, modulrendszerű nukleáris erőművekkel váltaná ki a széntüzelésű erőműveket. Az új típusú energiatermelő egység kifejlesztéséről a Sheffield Forgemasters International acélkohászati és a NuScale Power energetikai társaság kötött megállapodást.
A programot a következő öt évben összesen 250 millió fonttal a pénzügyminisztérium is kész támogatni – adta hírül a Bloomberg gazdasági hírügynökség. Nagy-Britannia 2025-ig tervezi bezárni szénerőműveit, és keresi azok pótlásának módját. Részesedésük ugyanis még mindig jelentős a brit energiaellátásban: 2014-ben a szigetországban termelt villamos energia közel 30 százalékát termelték, és ma is (2016. I. negyedévi adatok alapján) közel 16 százalék körül van ez az arány.
Mind tudományos, mind ipari szempontból a jövő választásának nevezte a francia gazdasági és ipari miniszter az atomenergiát.
Emmanuel Macron a Le Bourget-ban megrendezett Nukleáris Világkiállításon (WNE) arra hívta fel a figyelmet, hogy az atompiac (egyebek közt a technológia meghonosítására törekvő, új országok megjelenésével) folyamatosan bővül, és az ágazat számára nagyon fontos az innováció. Új, Csernobil és Fukusima utáni atomreaktorokat kell létrehozni – mondta, emlékeztetve az elmúlt évtizedek két nagy atombalesetére.
A fertőző betegségek, például az ebola és a zika megfékezésében is szerepet játszhat az atomtechnológia – jelentette ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Amano Jukija az Ir című lett lap internetes portálján megjelent interjúban hangoztatta: a módszer egyszerű. Radioaktív izotópok segítségével azonosítani lehet a vírusokat, méghozzá négy óra alatt, míg a hagyományos megoldás (amikor táptalajon tenyésztik ki a kórokozókat) négy napot is igénybe vehet. Márpedig az időtényező döntő a járványok megakadályozásában, és életeket is menthet azzal, hogy korábban lehet megkezdeni a betegek kezelését.
Az orosz atomjégtörő-flotta hajóinak, így az újgenerációs Arktikának a képe is bankjegyre kerülhet Oroszországban.
A Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszern ezt kezdeményezte, és javaslatához a Twitteren is támogatást keres. „Új bankjegyek küllemét választhatjuk ki. Atomosok, szavazzatok velünk Murmanszkra és az atomflottára!” – áll a felhívás az üzenetben.
Megtanultak mesterséges gyémántot készíteni az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének egyik kutatóközpontjában, a novoszibirszki Atomfizikai Intézetben.
Különleges, szénhidrogéneket tartalmazó alapanyagból szinkrotron sugárzással állítanak elő gyémántot, mégpedig a természetesnek megfelelő, szélsőséges körülmények megteremtésével – írta a Tudomány Szibériában című internetes honlap alapján a Rosszijszkaja Gazeta.
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban