A környezetvédelemért folytatott küzdelem a pótcselekvések..

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Magyarországon a rendszerváltozás óta a környezetvédelméért folytatott küzdelem a pótcselekvések sorozata.

Magdolna völgy, státusza körül folyik a vita, Sólyom László köztársasági elnök és az önkormányzati minisztérium között. Piliscsabai környezetvédők szerint telekspekuláció, természeti értékekben gazdag külterületek megszerzésének és felparcellázásának vágya motiválja a "luxusgettó" önálló önkormányzatiság iránti törekvését, a szakadárok viszont állítják: évek óta szinte semmit nem kapnak adóforintjaikért a falutól, amely ráadásul változtatási tilalommal tette lehetetlenné a fejlődésüket. Sólyom László csütörtökön bejelentette: nem tesz eleget a Magdolnavölgy községgé nyilvánításáról szóló miniszteri előterjesztésnek. (Hírforrás: INDEX)

Arról viszont mind két oldalon hallgatnak, hogy a Piliscsaba és Jászfalú között a 10-es műút jobb oldalán a földből kinőtt luxus gettó lakói a térség első számú környezetszennyezői. Magdolna völgy szennyvize direktben a Kenyérmezei patakba ömlik. A szennyvíz által okozott bűztől, szédelegnek a környék, közöttük Leányvár lakói.

Magdolna völgy szennyvize hasonlóan ömlik a Kenyérmezei patakba, mint Budapest szennyvize a Dunába. A két módi között az eltérés csupán annyi, hogy a patakba került szennyvízből néhány kilométer után a szennyeződés kicsapódik, kb. Leányvár magasságában, míg a Dunába kerülő budapesti mocsok legnagyobb része a tengerbe kerül.

Az eset teljesen analóg a vízlépcső esetéhez. A Duna – kör tagjai, köztük Sólyom László, és Sólyom ma is úgy tartja, a Dunára nézve a legnagyobb veszélyt a folyón a keresztgát építése jelenti. Arról viszont a bölcs köztársasági elnök sohasem szól, hogy Budapest, szennyvizének nagy része direktben ömlik a Dunába, főleg nem szólt erről a tényről, mozgalmár korszakában.

A köztársasági elnök és a piliscsabai zöldek egymásra találták, mint a múltban az „országos” zöldek és Sólyom egymásra talált. Pótcselekvésüket ezúttal is, sikerült a média szintjére feltornázniuk,

Magyarországon a rendszerváltozás óta a környezetvédelméért folytatott küzdelem a pótcselekvések sorozata. És ebben a sorozatban a média partnere az ál- zöldeknek.

Ez csak azért lehetséges, mert a sólyom fiókák beépültek a médiába.

Még nagyobb veszélyt jelenti mindnyájunkra nézve, hogy a sólyom fiókák nem csak a médiában vannak ott, hanem a kormányzati adminisztrációban is, szép számmal is megtalálhatók.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, Budapesten, 2007. július 17-én megtartott rendezvényén Márkus Eszter az EMLA nevű zöld jogász szervezet tagja adott tájékoztatást a hallgatóságnak az Új Magyarország Fejlesztési tervről. A reális zöldek szerint Márkus Eszter a sólyom fiókák fészkéből repült ki, és landolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Néhányan a hallgatóság köréből Márkust hallgatva, a technokrata szemlélet, az építés elvének az érvényesülésében bízva dicsérték az előadót.

A reális zöldek szerint az eszmék világában két tábor van csak: egy építő és egy romboló. A reális zöldek szerint az EMLA Márkus Eszterestől a romboló táborba tartozik, és nem bíznak, abban, hogy a jó kormányzati szándék érvényre képes jutni romboló agitátorok menedzselése révén.

A reális zöldek szervezete sajnálattal tapasztalja, és erre a GTTSZ tagjainak a figyelmét felhívja, mint az alábbi összeállítás igazolja Márkus Eszter, az Ügynökségnél már nincs egyedül, már a következő sólyom fióka is, az Ügynökségnél szállt le:

Berghold Brigitta

Beosztás: EMLA Egyesületi titkár;
NOSZA projekt koordionátor

Foglalkozás, végzettség: Környezetvédelmi jogi szakokleveles általános agrármérnök

További információ: 2006-tól a jogalkotas.hu weboldal szerkesztője;
2006 októberétől a NOSZA Egyesület vezetőségi tagja;
2007 tavaszától a Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport tagja;