Dunai vízlépcsők a Széchenyi tervekben - első levél Hargitai Miklós úrhoz 2011 - Kerényi A. Ödön
Dunai vízlépcsők a Széchenyi tervekben
Tisztelt Hargitai Miklós Szerkesztő Úr!
Örömmel olvastam a Népszabadság február 5.-i , szombati számában a hírt: Az Új Széchenyi tervben (USZT) szerepel a Dunai vízlépcsők felépítése.
A hír felháborodást váltott ki a Legyen Más Politika Párt (LMP) elnökéből , Jávor Benedekből és a Duna Charta tagjaiból egyaránt. Az utóbbi levélben kívánja kérdőre több minisztérium vezetőjét.
Jávor sajtótájékoztatón kijelentette , hogy a társadalom nem akarja a vízlépcsőket, azok ökológiailag károsak és gazdaságilag értelmetlenek!
Honnan veszi ez a vízgazdálkodáshoz nem értő, jogász képzettségű fiatalember ezt a bátorságot?
Az 1990. évi politikai rendszerváltás vádjai a Nagymarosi Vízlépcső beruházása 1997-ben megdőltek. Nem kisebb szerv mint az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság Ítélete monda ki, hogy nincs ökológiai katasztrófa veszély. Jávor úr ezt az ítéletet bírálja felül? Tapasztaltabb talán Dr Mosonyi Emil akadémikusnál is, aki 1942.ben, tehát még a Horthy időkben tervezte meg a Nagymarosi Vízerőművet és jelölte ki a helyét ennek, az ultrazöldek által sztálini műnek nevezett létesítménynek.
A kérdés azonban jogos, A kormány magáénak vallja–e az Új Széchenyi tervet? Vállalni tudja-e korábbi állásfoglalásának megváltoztatását, amit egyébkén ,jogos, gazdasági és nemzetközi indokok támasztanak alá.
Ezen indokokról szól mellékelt tanulmányom, amit megküldtem Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és a témában érintett minisztereinek is .
A kormányfőtől választ eddig még nem kaptam , de a merev álláspont - a tanúságok szerint- láthatóan megingott,
Remélhetően végre szakemberek és nem laikus politikusok véleménye alapján alakul ki a végleges , magyar álláspont.
A kormányt az EU Duna stratégia elnöki tárgyalása győzheti meg leginkább a vízlépcső ellenesség téves s voltáról, mivel ez ellentétes valamennyi dunamenti ország véleményével. A Duna teljes hosszán egységes elvű szabályozása csak a vízlépcsőkkel lehetséges, amelyek lehetővé teszik a Duna komplex hasznosítását. Jellemző tény, hogy a Duna Bizottságnál nyilvántartott 47 kijelölt vízlépcsőből csupán a három magyar ( Nagymaros, Adony és Fajsz) azok , amelyek megépítését az ország kormánya jelenleg ellenzi , bár a a Duna Bitotsággal megkötött államközi szerződést az országgyűlés 2000-ben törvénybe iktatta. A törvénynek ellentmondó, kisebb rangú kormányrendelet tehát alkotmánysértően akadályozza meg a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését, amit a hágai bíróság ítélete alapján meg kell tennünk.
Kérem, hogy levelemet és mellékletét szíveskedjék lapjukban, cikke válaszaként , közzé tenni. Ezzel megszakadna a Népszabadság Szerkesztőségének az a 20 éves gyakorlata, miszerint írásaimat önkényes cenzúrával nem közölte.
Ezzel hitet tenne a sajtó szabadság elve mellett is a média törvény vitában is.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas , vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt ny. vezérigazgató helyettes
