Péteri László
A magyar szállodaipar aktuális helyzetértékelése_MSZÉSZ
Kedves Kollégák!
Teljesen egyetértek Balogh Károly kolléga kritikai elemeket is tartalmazó értékelésével, amely az MSZÉSZ szűken, csak a szállodaiparra értelmezett, 2010-2015.évekre vonatkozó, mellékelt dokumentumára vonatkozik, miközben a szövegben, több helyen "Turizmus"-ra hivatkozik.
A szállodaipar nem azonos a turizmussal, amelynek problémái sokkal mélyebbek, összetettebbek annál!
Ennek előrebocsájtása után - tudva, hogy a fenti problémák meghaladják az MSZÉSZ látókörét és hatáskörét - kísérletet teszek a turizmust érintő problémák rövid, tömör, címszavakba tömörített összefoglalására, abban a reményben, hogy az MKIK Turisztikai Kollégiuma felvállalja az MKIK Elnöksége elé terjesztését. Nevezetesen:
Megjegyzéseink:
- a magyar turizmus nem azonos a magyar szállodaiparral!
- a turizmus-, vendéglátás-, kapcsolódó szolgáltatások és a speciális, járulékos infrastruktúra-hálózatok egész rendszere, a szállodaiparral, a turisztikai adottságokkal, vonzerőkkel, marketing-kommunikációval, a szakmai-, nyelvi-, neveléssel, oktatással, képzéssel, továbbképzéssel (továbbiakban: „Turizmus”) együttesen képezi valójában a magyar turizmus rendszerét
- a fentiekből is következően a turizmus valójában nem „ágazat”, nem „ipar”, hanem egy tipikus, ágazatközi-, tárcaközi-, részben nemzetközi-, horizontális-/keresztbefekvő tevékenységek és szolgáltatások halmaza!
- az alapfogalmak, definíciók előzetes – nemzetközi gyakorlathoz igazodó – megfogalmazása alapján már éppen ideje lenne a „Turizmus keret-törvény” és a turizmus tényleges teljesítményét mérni tudó „Turizmus-statisztikai törvény” megalkotásának, a turizmus nemzetgazdasági szerepe, jelentősége elismerésének, ill. elismertetésének!
- ennek keretében szükséges az állami szerepvállalás konkrét területeinek, a turizmus kutatásában, tervezésében, fejlesztésében, finanszírozásában, jogi szabályozásában érintett egyes miniszterek közötti feladat-, hatáskör-, illetékesség egyértelmű meghatározása, és elhatárolása alapján, a miniszterek feladatkörének – választási ciklusokon túlmutató – jogi szabályozására, bele értve az önkormányzatokkal, a kamarákkal, a szakmai-, és érdekképviseleti szervekkel való, folyamatos együttműködés és koordinációs kötelezettséget is, a szakmai szempontok érvényesíthetősége érdekében!
- ugyancsak hosszú-távra jogszabályilag biztosítani kell, a nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozás figyelembe vételével:
o az integrált, tervszerű, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés;
o a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás), valamint
o a többcélú hasznosítás lehetőségét és feltételeit, stb.
- a turizmus állami-, területi irányításának, koordinációjának, statisztikai-, megfigyelési intézmény-rendszerét – a fentiek és a közigazgatási-rendszer korszerűsítésének figyelembe vételével – szakmai szempontok alapján, hosszú-távra szükséges kialakítani, de a GDP (bruttó nemzeti össztermék) mellett, a GNI (bruttó nemzeti jövedelem!) és az SPI (társadalmi fejlődési index!) fajlagos, területi adatainak kidolgoztatásával és nyilvánosságra hozásával!
- A fentiek kidolgozása valójában nem egyedül az MSZÉSZ feladata, hanem a turizmus fejlesztésében érdekelt szakmai szervezetek összességéé (kérdés: ki képviseli Magyarországon a turizmus egészét, nemzetközi és hazai összefüggéseiben, elfogultság, pártpolitikai befolyás-mentesen, kritikusan, önkritikusan, objektíven?) és a KSH-é!
Budapest, 2016. augusztus 5.
Péteri László
Mellékletek:
- Vita a mutatószámok körül. (GDP – GNI) Bár nem egyenlő a növekedés a fejlődéssel, szinte mégis csak a GDP-t nézik! (2016.05.09.MN. Facsinay Kinga)
- Jön az új mérőszám (SPI) A GDP épp csak a lényeget képtelen megmutatni! Társadalmi fejlődési index? (2015.04.24. MN. Keszler Patrícia)
---------------------------------------------
2016. augusztus 5. 12:44 Balogh Károly Zsolt írta, :
Tisztelt Elnök Úr!
Kedves Judit!
A Szállodaszövetség elemzéseit, trendriportjait azért szoktuk használni, mert nem áll meg a „kötelező” sikerjelentések szintjén, hanem hosszabb távra visszatekintve, konzekvensen utal a folyamatokra, a hazai szolgáltatók, egyben a turizmus versenyképességének negatív változásaira is.
Sajnos ebből az elemzésből is jól látszik, hogy – eltekintve néhány (elsősorban a budapesti szállodákat érintő) örvendetes adattól, hazánk turisztikai versenyképessége egyre rosszabb, illetve az üzleti célú és a fizetőképes Nyugat-európai szabadidős turisták körében is Magyarország egyre kevésbé keresett, olcsó desztináció. (Lehet persze úgy fogalmazni, ahogy a dokumentum teszi, hogy mennyivel nőtt a Balaton népszerűsége a belföldi turisták körében, csak sajnos a százalékos javulás mindenek előtt annak köszönhető, hogy legnagyobb tavunk mára elvesztette külföldi látogatóinak közel felét – és ez kiválóan látszik az egy főre jutó költés alakulásában).
Amilyen korrekt a visszatekintés, annyira elnagyolt a válaszadás a felmerült problémákra, melyek beazonosítása sem sikerül mindig pontosan. Mindez nem véletlen, hiszen a Szállodaszövetség általában csak egy turisztikai részterületre, a kereskedelmi szálláshelyek, elsősorban a szállodák jövedelmezőségének alakulására, az üzemeltetés-vendégforgalom problémáira fókuszál. (Ez ugyancsak persze nem csoda, hiszen jórészt szállodaigazgatók alkotják a szövetség testületeinek döntéshozatali szerveit).
A szövetségi javaslattételi spektrum immár évtizede az ÁFA-csökkentés (reprezentációs adó) és az MT Zrt marketingbüdzséjének növelése körül forog (meg persze az új budapesti Kongresszusi Központ témakörében) – amely ugyancsak érthető, hiszen az MT Zrt vezetősége is jórészt a Szállodaszövetség tagjai köréből kerül(t) ki. Azaz pénzügyi alapú állami beavatkozást sürget, attól várva a jövedelmezőség javulását.
A hazai turizmus rendszerének néhány alapproblémájára történik ugyan utalás, de nem kerül bővebben kifejtésre, így érdemi javaslatból kevés érkezik a szövetség részéről. Termékszintű problémákat legfeljebb csak érint, esetenként megállapít, de ennél tovább nem megy (Pl: „Magyarország és Budapest cheap destination” illetve „nincs (szakmai konszenzussal elfogadott) országos, budapesti és balatoni turizmus stratégia” sem).
Holott Magyarország turizmusának ugrásszerű fejlődése előtt éppen ezek, illetve az alapvető szerkezeti-szervezeti hiányosságok, visszásságok jelentik a legnagyobb akadályt. A termékfejlesztés, minőségbiztosítás, értékesítés – azaz a szükséges menedzsment-tevékenységek gazdátlansága helyi, térségi és országos szinten is szembeötlő (Ausztriából nézve inkább döbbenetes).
Valódi turisztikai rendszerváltás, professzionális menedzsment helyett az állami szereplők folyamatos átrendeződgetése illetve az állami beruházások és az uniós pályázati pénzek várása okozza a legnagyobb izgalmakat a „szakmában”, miközben a lényegi kérdésekre, a kompetenciák-feladatok megosztására és a finanszírozás kérdéseire semmilyen válasz nincs, a több évtizedes jogalkotási lemaradás pedig csak a Magyar TDM Szövetségben napi beszédtéma.
Nagyon örülnék, ha az MKIK, a Turisztikai Kollégium vezető szerepet játszana a modern turizmus-szabályozás (benne a finanszírozási és a menedzsment-kérdések rendezésének) mielőbbi végigvitelében, megalkotásában, hogy gyorsan elinduljunk felfelé a 41. helyről, ahová mostanra a turisztikai versenyképességi ranglistán süllyedtünk.
Elnök úrnak ezúton is szívből gratulálok újraválasztásához!
Minden kedves Kollégának további szép nyarat kívánva
Szívélyes üdvözlettel
Balogh Károly Zsolt
Főtitkár
Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
balogh.karoly.zsolt@vmkik.hu
www.vmkik.hu
--------------------------------------------------------------------
From: Kovács Judit [mailto:kovacs.judit@mkik.hu]
Sent: Monday, August 1, 2016 9:29 AM
To:
Subject: A magyar szállodaipar aktuális helyzetértékelése_MSZÉSZ
Az MKIK Turisztikai Kollégiuma tagjai részére
Tisztelt Kollégiumi Tag!
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége minden évben elkészíti a szállodaipar aktuális helyzetértékelését, és javaslatokat tesz az ágazat kívánatos bővülésére, versenyképességének javítására.
Horváth Vilmos elnök úr kérésére szíves felhasználásra csatoltan küldöm a Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke által megküldött anyagot. Esetleges észrevételeiket köszönettel vesszük.
Üdvözlettel:
Kovács Judit
szakreferens
Turisztikai, ill. Kézműipari Kollégium titkára
Leírás: L:logo.fotok.arculatLOGOENG.jpeg
1054 Budapest, Szabadság tér 7.,
Platina Torony I., 10. emelet
Tel: 06-1-474-5191
Fax: 06-1-474-5197
e-mail: kovacs.judit@mkik.hu
-----------------------------------------------------------
Tájékoztatásul küldi:
--
Péteri László
aranydiplomás építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. minisztériumi vezető főtanácsos, az OIH
Országos Idegenforgalmi Hivatal v. főmérnöke
belkereskedelmi-idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Mellékletek:
----------------------------------------
---------- Továbbított levél ----------
Feladó: palos.laszlo3@upcmail.hu
Dátum: 2016. augusztus 5. 21:06
Tárgy: Re:
Azért vannak a turizmusnak is figyelemreméltó eseményei. Gyertek Bugacra aug. 12-14 között a KURULTÁJRA.
Pálos László
--------------------------------------------
Kedves Kollégák!
A magyar turizmus állami-, területi-, hálózati-, intézményi irányítása és koordinációja - az 1989/90. évi politikai rendszerváltozás óta és gazdasági szerkezetátalakítás ürügyén, a 3 nagy szállodaipari vállalat (HungarHotels, Pannónia SzVV és a Danubius SzGyV) és az IBUSZ Rt. "privatizáció" áldozatává válása, valamint az egymást követő kormányok és parlamentek "áldásos" tevékenységének köszönhetően - szinte évente bekövetkező személyi-, és szervezeti, valamint a jogszabály változtatások következtében egyre mélyülő válságba került, amelyet a mindenkori kormányok "siker-propagandája" és a választások előtt a turizmus "húzóágazatként" történő felemlegetése sem tud a nyított szemmel járók előtt elfedni!
Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a jelentősebb nemzetközi szállodaláncokhoz korábban csak "franchise" / "névhasználati" szerződéssel csatlakozó magyar szállodaláncok a rendszerváltás után külföldi tulajdonba kerültek - az Országos Idegenforgalmi Hivatal / OIH vezetőinek tiltakozása ellenére! - érthető, hogy miért csak a nemzeti össztermék, a GDP alakulásával foglalkoznak, és kerülik a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) számítását és hallani sem akarnak a társadalmi fejlődési index (SPI) fogalmának bevezetéséről!
A turizmus állami irányítási rendszerének szétverése, a szakmai szempontok figyelmen kivül hagyása napjainkban tovább folytatódik, a szakemberek távozása az intézmény-rendszerből folyamatos, újabb és újabb turizmusfejlesztési koncepció-tervezetek készítése folyik, a "minőségi turizmus" jegyében, Budapest meg fogja előzni először Prágát, majd Bécset, Budapesten Olimpiát rendezünk, Kongresszusi Központot építgetünk - de eddig csak szavakban - évtizedek óta, stb.
Cél a turisztikai bevételek, a szállodaárak növelése, stb.
Ugyanakkor a turizmussal, vendéglátással, kapcsolódó szolgáltatásokkal és járulékos infrastruktúra-hálózatokkal kapcsolatos állami szerepvállalás tisztázatlan, még a turizmussal kapcsolatos alapfogalmak, definíciók sincsenek tisztázva, nincs turizmus keret-törvényünk, ennek megfelelő turizmus-statisztikai törvényünk sem!
Ezzel szemben a "Kurultaj" / "Magyar Törzsi Gyűlés" egy alulról jövő, magára hagyott, "civil"-szerveződés, amely külföldről, majd belföldről "alamizsnákból" támogatva érte el azokat a nemzetközi elismerést kivívó, politika-mentes, hagyományörző eredményeket, amelyekről a hazai médiában eddig hallgatott, szinte csak a www.kurultaj.hu honlap számolt be, annak ellenére, hogy Lezsák Sándor vállalta a fővédnökséget (lásd: Hír TV egy videófelvétele https://www.youtube.com/watch?v=vFmCxB7mzwg 2:59 Közzététel: 2014. aug. 8. Hír TV. Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlés a Parlamentben. László Pál riportja, 2014. augusztus 7. ), és Orbán Viktor vezetésével kormánydelegáció látogatott Kazahsztán fővárosába, Asztanába, az "Altájtól a Dunáig" ünnepség-sorozat alkalmával.
Érdemes meghallgatni a fentiekről Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője nyilatkozatát, a Hír TV 2014.08.08-i, adásából:
Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője: Most már nem is olyan cudar az anyagi helyzetünk. „Most már az utóbbi években Törökország és Azerbajdzsán is valamelyest hozzájárul, …És nagyon nehezen, 2 évi gyűjtögető munkával, összeszedtünk annyi pénzt, hogy kb. meg lehet valósítani az ünnepet. A külföldről összeszedett pénzek mellett, Magyarországtól 70 millió Ft-ot kapnak a szervezők, de a politikát kerülik. A „Kurultáj” a „hagyományőrzésről” szól! (Megjegyzés: a fenti rendezvény-sorozatokon, szakmai konferenciákon való részvétel "ingyenes"!!! Előzetes regisztráció a jelentkezők nagy száma miatt szükséges!)
Gratulálunk a "Kurultaj / Magyar Törzsi Gyűlés" szervezőinek, résztvevőinek, áldozatos, önzetlen, nemzetépítő, hagyományörző munkájukhoz, abban a reményben, hogy a mindenkori magyar kormányok és talán a turizmus állami irányítói is - a tisztán gazdasági-, gazdaságossági szempontok mellett - rájönnek a hagyományőrzésben, identitás-tudat növelésében rejlő nem számszerüsíthető, nem forintosítható, de hosszú-távra kiható eredményekben rejlő lehetőségekre is!
Baráti üdvözlettel:
Péteri László
Mellékletek:
----------------------------------------------
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
