A Duna komplex hasznosítása
Tisztelt Bartos Úr!
A múlt ezredforduló körüli Nagymarosi Vízerőmű modell képekről nem tudok.
Javasolom, hogy keresse meg a Reális Zöldek Klub honlapját
( www.realzoldek.hu ), ahol Mosonyi Emil akadémikus írásait is megtalálja. Ő
dolgozta ki 1942-ben a Nagymarosi Vízerőmű első projektjét. és modellt is
készíttetett róla.
Számos saját cikkemet is megtalálja a honlapon fényképem alatt. amit tudna
használni, ha a Duna Komplex hasznosítás témája érdekli.
A küldök két rövid időszerű összefoglalót is.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, Rubin diplomás
villamos-gépészmérnök
MVM Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
-------------------------------------------------------------------
-----Eredeti üzenet-----
Feladó: Bartos Péter [mailto:bartospeter@freemail.hu]
Küldve: 2012. november 18. 16:30
Címzett: kerenyia1@t-online.hu
Tárgy: kérem, segítsen
Rég óta "vadászom" Önre!
Kérem segítsen. Láttam a TV-ben korábban a BŐS-Magymarosi vízierőmű
(elődje) makettjét, amit 1903-ban vagy 1913-ban készítettek.
Érvként akartam már többször beemelni a képet arra vonatkozólag, hogy ez nem
egy baloldali mesterkedés volt, hanem korában is felvetődött.
A makett képét, esetleg háttérinfót szívesen vennék.
Jelenleg itt hoztam szóba Bőst;
http://bartospeeter.nolblog.hu/archives/2012/11/18/LMPmaradjon_Orbn/
Az Ön email címét innen szerzetem meg:
http://www.mee.hu/files/ET/2008/ET_2008_11.pdf
köszönettel:
bartos péter
www.bthbs.com
-----------------------------------------------------
Kerényi A. Ödön aktualizált tanulmánya (3)
Az EU Duna stratégia magyar értelmezése hátrányos Magyarországnak
A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy a soros magyar EU elnökség a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy nem ez történt. Ugyanis a jelen változat magyar része sem az EU közös célját, sem Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.
Az 1990. évi politikai rendszerváltás áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer megvalósítására.
Az Ítélet végrehajtására azonban , annak szándékos félreértelmezése miatt, immár 15. éve nem került sor, mivel a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését. Alkotmánysértő kormányhatározat mondta ki 2004-ben, hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a Bősi Vízlépcsőn túlmenőn a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.
Az alkotmánysértés abban ál, hogy a kormányhatározat a jogilag magasabb rangú törvényt sérti meg.
A vízlépcsők nem csupán a hajózási forgalom bővítésté szolgálják , hanem több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit is.
Ezek közül is kiemelkedik az energetika, amelyet a magyar EU soros magyar elnökség a sikeres tevékenységei között emleget. Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők építésének megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország távlati villamos energia mérlegéből . A 4 TWh hazánk jelenleg fogyasztásának kb. 10 %-a és közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni 3,2 millió tonna többlet CO2 gáz jut a levegőbe.
Nem környezetvédelmi tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentését akadályozó javaslatnak örvendezni?
A történelem számra szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia magyar értelmezése valósul meg.. A várható hátrányok megjósolhatók tanulmányányomból, amely a vízlépcső építési előnyeit mutatta be.
Az ellentétes fogalmazásban az alábbi következményekkel lehet számolni.:
„Az EU Duna stratégia magyar változatának elfogadásából keletkező hátrányok
1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami alacsony vízállásnál, veszélyes következményekkel jár. Ezt, alább, több pont is részletezi.;
2. A magyar vízlépcsők hiánya megakadályozza a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;
3. Lemondunk évi 4 milliárd kWh, megújuló vízenergia termeléséről;
4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnának;
5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság, a talajvíz-szint sűllyedése miatt;
6. Csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló öntözés lehetősége;
7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis is a talajvíz szint csökkenése miatt;
8. Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az állandó vízszint segítene;
9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;
10. Nem hasznosul a Duna visegrádi, sziklás szűkülete, amely hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;
11. A magyar Duna szakaszra egyes ultra zöld csoportok által javasolt bárkák építése irreális ötlet és többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint szabványosított, Európában ma is működődő óriási hajóparkok igénybevétele a nemzetközi hajóforgalom növelésére;
12. Nem valósulna meg az EU VII. nemzetközi útvonal fejlesztési célja;
13. M.o. nem hajtaná végre a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;
14. A vízlépcsők hiánya csökkenti az árvízi biztonságot is, az oldalgátak nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi, többszöri, 8 méteres ingadozása okoz;
15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának kívánatos visszatartása, ami jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;
16. A duzzasztások hiánya nyáron - a meder mélyülés okozta vízszint süllyedés miatt - már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlátja miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is lehetne a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind az üzemköltség is;
17. Károsul a jelenleg érvényes klímavédelmi elv , mivel a kieső, évi 4 TWh megújuló vízenergia pótlása a fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből 3.2 millió tonna CO2 kibocsátás többletet okoz.
Ha megszűnne a kiotói egyezmény és ez által a klímavédelem elsőbbsége is , a maradó előnyök bőven elegendőek a magyar Dunai vízerőművek létesítésének indokolásához.
18. A kieső termelésük pótlásához szükséges, import földgáz többlet tovább növeli hazánk amúgy is nagy import függőségét. Ez önmagában is döntő érv marad.
19 Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a számvitelileg is igazolható kár és elmaradt haszon, ami 2010-ig meghaladta a 2,42 milliárd USD összeget és évente további kb. 60 millió $-ral nő a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3-át jelentő, vízjogos magyar hányad, azaz kb. 1 milliárd kWh értékének elvesztése miatt. A teljes igazolható kár 230 Ft/$ szorzóval számítva, eddig, tehát kb. 557 milliárd Ft.
20 Az anyagi kár számítás nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára is becsülne, tehát eléri 1100-1700 milliárd Ft össeget is.
A kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné fel, amely a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott.
A fentiekhez hozzáadandó azon erkölcsi kár, amely nemzetközi viszonylatban keletkezett, a hivatalos magyar vízgazdálkodásnak a tudománnyal és világgyakorlattal ellentétes tevékenysége miatt.
Bízom abban, hogy a Kormány a fenti érvek alapján megváltoztatja eddigi merev álláspontját.
Budapest, 2012.07.20.
Kerényi A. Ödön rubindiplomás villamos-gépészmérnök
--------------------------------
A DUNA ÉS A SZIGETKÖZ MAI HELYZETE
Kerényi A. Ödön
Rubin diplomás
villamos-gépészmérnök
1. Jogilag a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletéből kell kiindulni, amely minden korábbi téves nézetet kizárt, amelyeket a Bős-Nagymarosi Vízerőmű megépítését ellenző szervek és egyének politikai indíttatásból 1990 óta felvetettek (Dunakör és magas szintű támogatói).
2. Az Ítélet végrehajtását alkotmánysértő módon akadályozza a 1139/2004(XII_31.) kormányhatározat, amely megtiltja a Nagymarosi Vízerőmű újraépítését, holott a hágai Nemzetközi Bíróság a BNV 1977. évi szerződést érvényesnek mondta ki.
3. A Duna Bizottsággal kötött államközi egyezményt az Országgyűlés 2000-ben törvényi rangra emelte. Ennek műszaki mellékletében Magyarország vállalta Bős után, a Nagymarosi, az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsők megépítését is (2000. évi CXIV. Törvény, A Duna hajózási rendjének szabályozása).
4. Az alkotmánysértés nyilvánvaló, mivel egy kormányrendelet nem írhat felül egy törvényt.
5. Az Ítélet kimondta, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a rendszeres csúcsra-járatás elhagyása miatt nincs szükség. Ez igaz, de a szerződés többi pontjának teljesítése végett nélkülözhetetlen.
6. A BNV csúcsra-járatásáról való lemondást, a magyar Villamosenergia-rendszer (VER) műszaki vezetőjeként 1990-ben én javasoltam a kormányoknak. (l. Van kiút a nagymarosi gödörből… című tanulmányomat, amelyet valamennyi képviselő megkapott.)
A Duna megújuló vízenergia-termelésének növelése a prioritás!
7. A Duna „elterelését” az Ítélet jogilag marasztalta el azzal a formális indokkal, hogy a magyar fél nem járult hozzá!
Az Ítélet 7 pontjából azonban ez volt az egyetlen, amiben a hágai Nemzetközi Bíróság a csehszlovák felet marasztalta el, a többi 6 pontban azonban neki adott igazat. Miért formális jogi ok? Elképzelhető lenne józan ésszel, hogy a csehszlovák fél ne terelje át a vizet az elkészült Bősi Vízerőmű műcsatornájába, ami évi 3 milliárd kWh megújuló vízenergiát képes termelni és egyúttal megnyitni a hajózást is a Fekete-tenger felé a Duna–Majna–Rajna–Csatorna folytatásaként?!
8. Az „elterelés” fogalmat azonban a média teljesen tévesen értelmezi. Sajnos a Népszabadság is. Sőt egyenest a Duna „elrablásának” titulálta. Ezt meg is írtam és meg is magyaráztam, hogy a vízerőmű turbináiba befolyó víz abból ki is folyik. Az elterelés mindössze a műcsatorna hosszában történik meg, kb. 30 km szakaszon és Szapnál ismét a főmederben áramlik tovább a Duna teljes vízhozama.
A Szigetköz vázlata
9. A tervezett duzzasztások biztosítani tudják az állandó vízszintet az aszályos időkben is. Árvíznél viszont az állandó vízszintet az árapasztó zsilipekkel a főmederbe engedett víztömeggel lehet a kívánt szinten tartani.
10. A fenti pontok választ adnak a Szigetköz problémáinak lehetséges műszaki megoldására is. A főmederbe, nemzetközi megegyezés szerint minimum 400 m3/ s vizet kell a szlovákoknak Dunacsúnynál beengedni, tehát a 2000 m3/s, a közepes vízhozam ötöd részét. A többlet „terelhető” áramtermelésre. Ha a többlet eléri a 4000 m3/ sec mennyiséget a Bősi Vízerőmű teljes kapacitással, azaz 720 MW teljesítménnyel járhat.
11. A Szigetköz két részre osztandó. A Dunakiliti fölötti rész már ma is turisztikai, vízi paradicsom. A főmederbe beépített fenékküszöb ugyanis megemelte a Duna vízszintjét mind a Szigetköz felső részében, mind a Csallóközben, a főmeder és a műcsatorna között képződött sziget körül is, ami Pozsony üdülőkörzetévé vált.
Megoldást tehát csupán a Kiliti alatti részre kell találni. Erre pedig elegendő lenne a három, eredetileg is tervezett fenékküszöb beépítése is.
Egyébként a fenékküszöbökről kitűnő cikk jelent meg a Népszabadság 2008.07. 31.-i számában Teknős Miklós tollából.
12. Ha a Parlament ősszel , a szigetközi népszavazás nyomán, tárgyalni fogja a témát, a javasolt műszaki megoldások segítenék a képviselők állásfoglalását is.
13. Végül a győri panasz: Javítható-e a Mosoni-Duna alacsony vízszintje? Igen, de nem helyileg.
Ugyanis: a Mosoni-Duna torkolatánál, Gönyünél már a Duna teljes vízhozama folyik. Ha aszály van, alacsony a vízszint. Ha megemelni akarjuk, meg kell építeni a Nagymarosi Vízerőművet, amelynek duzzasztása visszahat ide is és a Bősi Vízerőműig is.
Összefoglalva: a Duna a miénk, tehát nem kell senkinek sem visszaadni. A megoldás a Kormány kezében van.
Kerényi A . Ödön
Rubin diplomás villamos-gépészmérnök
Melléklet
A Duna magyarországi szakasza (egyvonalas vázlat)
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
