2004. február, Hatvani helyettes államtitkár megkérdezte a reális zöldeket az új koncepció tervezetről
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
Tárgy: Vélemény
Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései
Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon
A tárca könnyelműen bánt az adófizetők pénzével, amikor „Az új energiakoncepció alapkérdései„ című összeállítás elkészítésére a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft-t kérte fel. Nem szerencsés az energia koncepció összeállítását közgazdászra bízni. Az energetika nem közgazdasági probléma, és az összeállító kifogásolható módon válogatta ki a közreműködő csapatot. A közreműködök több tagja az elmúlt tíz évben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar politikum nem volt képes a globalitás és lokalitás kérdéseit felfogni, azokkal megbirkózni. Az energetika nem állt olyan pályára a rendszerváltást követően, hogy a magyar gazdaság növekedését katalizálni legyen képes napjainkban.
Mint az életünk, úgy az energetika jelene is a múltból, jövője a jelenből építhető fel. Aki a jövőhöz hozzá akar szólni, annak a múlttal tisztában kell lennie.
A VII. ötéves terv előkészítése idején (1985 előtt) a magyar energiapolitika jövője két premissza körül csúcsosodik ki, amelyek napjainkban változatlanul meg állják helyüket.
• Alaperőmű építéséhez a jövőben költségevetési forrásra nem lehet számítani.
• A rendszer manőverező képessége öt év múlva nem lesz elégséges.
Az a tény, hogy a fenti két logikai következtetés mentén – a Bős-nagymarosi vízlépcső rendszerből való magyar kihátrálást is beleértve– az elmúlt több mint tizenöt évben alig volt előre lépés, a rendszerváltozás utáni igények visszaesése a magyarázata. A magyar energetika kb. tíz évvel fiatalabb, mint ami az elmúlt évek alapján a korára vonatkozólag kiadódik.
Az új koncepcióban közreműködök előzményként a 21-es országgyűlési határozatot citálják elő. A 21-es energiapolitikáról szóló határozatot az Országgyűlés 1992-ben lefolyt meddő vita után fogadta el. A koncepció elveit már a Boros és a soron következő kormányok sem tartották tiszteletben.
Országgyűlési határozat nem jogforrás, hanem kormányra nézve passzus. A 21/1993 OGY leginkább az Antall kormányra vonatkozott. Az Antall kormányt követő kormányok számára már csak a 21-es OGY-ből a határozat 7. pontja teljesítésének a lehetősége maradt meg.
A 92-es koncepciót legjobb lenne elfelejteni, nemcsak azért mert egyik kormány sem tartotta be, más ok miatt is.
A törvényhozás szintjére, 1992-ben felterjesztett magyar energiapolitika egyik táblázata
„ A villamosenergia-igényesség változása és az egy főre jutó villamosenergia fogyasztás nemzetközi összehasonlításában.” adatait mutatja be. A táblázat első oszlopában Ausztria, Dánia, Belgium Svédország, Nagybritánia, Franciaország, USA, Japán és Magyarország adata kerültek feltüntetésre. A táblázatból nem deríthető ki, hogy a számszerű adatok a villamosenergia-igényességre vagy az egy főre jutó villamos energiafogyasztásra vonatkoznak.
A fenti ködösítés a politika szolgáltában állt. Annak a politikának a szolgáltában, amely azt a hamis tévtant tűzte zászlójára, „sok villanyt” fogyasztunk és ezért sincs szükség a Bős-nagymarosi Vízlépcső beruházás végig vitelére.
A magyar energiapolitikát készítők 1992-ben a fenti politikai akarat megerősítésére a magyar energiapolitikai koncepcióba azt csempézték bele, hogy a magyar pék egy kiló kenyér megsütéséhez háromszor több energiát használ fel, mint az osztrák pék.
Valójában a fenti képzelődés sohasem volt igaz, az viszont napjainkban igen, hogy Budapesten egy liter víz a gáztűzhelyen dupla idő alatt forr fel, mint Bécsben.
Közismert a magyar politikum szereplői, a patkó mind két szárában üllők egységesen ellenzik a vízerő hasznosítását. A magyar energiapolitikát 1992-ben készítők a megújuló felhasználásának kérdésben is igyekeztek a politikusok ostobaságát szolgálni. A megújuló energiák felhasználását bemutató táblázatban, a táblázat első oszlopa a megújuló energia fajták potenciális felhasználási lehetőségeit mutatja PJ/ év dimenzióban. A táblázat első oszlopa a következő:
Biomassza 53, Geotermia 46, Szélenergia 0.001, Egyéb (incl. Vizenergia) 0.002 Pj/ év.
A felhasználható vízenergia nagyságának közlése során, több nagyságrenddel kisebb értéket tüntettek fel.
Nem hiányoljuk, hogy az előterjesztés elkészítői 1992-ben Bős-nagymaros mellett a politikusokkal szemben nem álltak ki, a tények meghamísítása azonban nem megengedett, jogállamban büntetik az adatok meghamísítóit.
Azon már nincs mit csodálkozni, hogy a magyar energiapolitikáról szóló 21/1993 országgyűlési határozat vitája során egyetlen képviselő nem volt, nem akadt a Magyar Országgyűlésben, aki vízenergiáról szóló adatot észrevételezte volna.
De civil szervezet sem volt a magyar közéletben, amely a hamisítással szemben fellépett volna, a reális zöldeken kívül .A MTESZ és a MTESZ-ben ténykedő egyesületek is hallgattak. A Magyar Energetikai Társaság szakmai kiadványában „sok energiát fogyasztunk” eszmeiséget hirdető írások láttak napvilágot.
A parlamentáris demokrácia léte után, a választásokon többséget szerzett szerző pártok alakítanak kormányt. A választások előtt a pártoknak kötelességük arról tájékoztatni a választót, ha kormány rúdhoz kerülnek, milyen energia politikát kívánnak folytatni. Az elmúlt évek kormány ígéreteiről és tényeiről szívesen olvasnánk összeállítást.
A Medgyessy kormány a választások előtt a következő energia politikára tett ígéretet:
1. A kormány energiapolitikája tudomásul veszi, hogy a magyar energiaigények kielégítésében (miként számos EU-országban is) döntő az import szerepe.
2. A kormányzat alapvetően piaci eszközökkel befolyásolja az energetikában is a fogyasztói-termelői magatartást, végrehajtja a liberalizációt és segíti a piaci keretek EU konform kialakítását. Ugyanakkor a szférában az állami tulajdonú társaságok hatékony és biztonságos működésére is szükség van.
3. A gazdaságilag szükséges, de a lakosság számára túlzott terhet jelentő hazai áremelkedések elkerülését az energiatermelők nem finanszírozzák, itt csakis állami szerepvállalás lehetséges. A rászorultak körében szociális alapon – költségvetési és egyéb külső források bevonásával, illetőleg szociális tarifa alkalmazásával az állam gondoskodik.
4. Költségvetési eszközökkel támogatunk energia-takarékosságot eredményező programokat.
A fentiek alapján jogos, hogy a tárca szakmai vezetése új energiakoncepció alapkérdéseinek kidolgozását szorgalmazza, hiszen a fenti négy pont elég nagyoltan kezeli az előttünk álló jövőt.
Egy bizonyos a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által megbízott GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. által elkészített „Új energiapolitikai koncepció” alaptételei új koncepció inkább egy tökéletesen integrált nemzetközi pénzügyi és informatikai piac birtokába kívánják Magyarországot eljuttatni, mint a kormányprogram négy pontját tágítani.
A koncepció a „washingtoni” kinyilatkoztatás, liberalizálj, privatizálj, deregulálj parancsban megfogalmazottak jegyében íródott.
Természetesen a reális zöldek, tisztában vannak azzal, hogy momentán a washingtoni elvekkel szemben menni kicsi a lehetőség, de akkora gázzal száguldozni, mint amit az összeállítók javasolnak, az eredmény bizonyos, előbb ér a magyar energetika Kaliforniába, mint azt a reális zöldek korábban prognosztizálták.
A külföldi befektetők nyomására az alaphálózat (átviteli) egykori irányítója, az OVT önálló szereplővé lépett elő. Ugyanakkor az alaphálózat tulajdonosi jogait az MVM Rt. , míg az üzemeltetését az OVIT Rt. végzi.
Napjaink egyik meghatározó kérdése, hogy a MAVIR Rt. meddig lesz képes dirigálni, pontosabban biztosítani a rendszer menetrendtartását?
Állítjuk, hogy amennyiben az elmúlt egy évben a Paksi Atomerőmű négy blokkos lett volna komoly menetrendtartási nehézségek, jelentkeztek volna.
A hazai rendszer manőverező képessége érdekében az állam legfontosabb feladatának azt tartjuk, teremtsen olyan jogi környezetet, hogy a tőke vállalkozzon tározós erőmű építésére, mert ha nem épül tározós erőmű a magyar villamosenergia rendszer összeomlik, mielőtt Kaliforniába ér.
Nem kerülhető meg a Vízlépcső rendszer eredeti terv szerinti befejezése sem.
Itt tulajdonképpen az új koncepcióhoz a hozzászólásunkat akar be is fejezhetnénk, mivel az álam jövőbeni legfontosabb feladatára a tárca figyelmét felhívtuk.
Folytatjuk azonban, mert a hamisan szólok ma is léteznek, éppen úgy mint 1992 táján.
1992-ben a Magyar Országgyűlésben a felhasználható vízenergia tény számát hamísították meg. Napjainkban más módi járja. 2002-ben a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén képviselői javaslat hangzott el a paksi termelés gázturbinákkal történő kiváltására. Ez utóbbi javaslat kapcsán nem a javaslat tartalmát kifogásoljuk, hanem azt a tényt, hogy egyetlen képviselő nem akadt, aki javaslatot ostobaságnak minősítette volna. A reális zöldek szerint a javaslat nem csak ostoba, hanem nemzetellenes is tartja.
Hosszú távú szerződések kérdésköre.
A megkötött áramvásárlási szerződésekről a vélemények megoszlanak. Minden oldal véleményét tiszteltben tartva arra hívjuk fel a figyelmet, hogy annak reális esélye fenn áll, a hosszú távú szerződések mögött nemcsak a költségek „fagyhatnak” be, hanem az erőmű kapacitások leépítésére is sor kerülhet.
Javasoljuk, hogy az állam a meglévő szerződések keretében tegyen annak érdekében, a hosszú távra megkötött áramátvételi szerződésekből a magyar energiapolitika pozitív szaldóval kerüljön ki.
Előbb azonban a széndioxid allokáció ügyét kellene sínre tenni, és azt követően a fentieket megkezdeni.
A befektető jó szándékának tartjuk a Mátrai Erőműben beépítésre került kéntelenítőt. A lignit felhasználása nemzeti érdekeink közé sorolható, főleg ha a lignit bázison történő fejlesztés a fajlagos emissziós értékek csökkenésével járna együtt.
Megújuló energiahordozók felhasználásáról:
Ha csak villany termelésére fordított megújuló energiahordozók kötelező felhasználást tekintjük a jelenlegi 0.7 pontról, 2012—ig 3.6 pontra kell jutnunk. Éves szinten megújulóból 1.6 TWh villanyt leszünk kénytelenek 2012-ben fejlesztetni, annak érdekében, hogy az EU elvárásnak eleget tegyünk.
Önmagából Bős-Nagymarosból 1.8 TWh jutott volna számunkra!.
A megújulók területén más probléma is van. A jelenleg hatályos állami rendelkezés Alkotmány ellenes, valamint Bős-Nagymaros és Prédikálószék nélkül minden többlet megújulóból, több gonddal jár, mint előnnyel.
Szociális alapon történő juttatás.
Szociális alapon történő juttatással eddig több kormány is próbálkozott, gyakorlatilag minden kísérlet megbukott.
Szervezetünk évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a szociális alapon történő juttatás zsákutca. Az ilyen lecsúszó társadalomban, mint a hazai nem húzható meg a határ, kiket támogat az állam és kiket nem, mindig lesznek olyanok, akik úgy gondolják, őket megilleti a támogatás, holott kimaradtak
abból.
Időben javasoltuk a „100 KWh villamos energiát mindenkinek állampolgári jogon” megoldást vagy a belga megoldás átvételét. A belgák a minimális áramszolgáltatás folytonosságára építenek.
Energiatakarékosság
Az energiatakarékosság elsősorban ár kérdése. Ez évben rendelkezésre álló kevesebb mint négy millárd forint kevés.
Az energiatakarékosságot sokan összetévesztik az energiaspórolással. A téves felfogás veszélyeket rejt magában. A politika szintjére emelkedik, a politikusok lebeszélik a befektetőket új erőmű építéséről.
Új koncepciót nagyon löttyös összeállításnak tarjuk. .
Koncepcióba a sarok pontokat világosan illet volna szerepeltetni.
Például:
Magyarországnak nemzeti érdeke fűződik a nukleáris energia békés felhasználásához. Nem mondhatunk le a paksi villamos energia termelésről, mert az sokkal tisztább – az üvegházhatást tekintve-, sok más energiahordozó felhasználásával működő villany termeléshez képest.
És így tovább…..
Ilyen és hasonló mondatot a Medgyessy kormány energiapolitikájában is szívesen olvastunk volna. Atom kérdésében a kormányprogram nem vallott szint, és ez nagy hiba volt. Ennek volt a következménye, hogy a politikusoknak a média közreműködésével sikerült a társadalmat, a Pakson 2003. április 9-én bekövetkezett üzemzavart követően, az antinukleáris felfogás irányába jól kitéríteni.
Atom ügyében a kormány kétszínűségét mutatja, hogy a zöld tárca 2003-ban félmilliárd forinttal kizárólag antinukleáris zöld szervezeteket támogatott.
Végül három mondat Paksról:
Fontosnak tartjuk Paks élettartamának meghosszabbítását és atomhulladék temető megvalósulását.
A Paks teljesítménynövelést, csak szekunderköri hatásfok javítások révén javasoljuk.
Paks manőverező képességét tudományos igénnyel javasoljuk vizsgálni.
Budapest, 2004. február 24-én
Juhos László
elnök
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
